Véget ért a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság. Svédország elhódította címet a döntőben Spanyolországtól. A dánok hosszabbításban győzték le a franciákat a bronzéremért. Ebben a sorozatban összegezzük az Európa-bajnokság statisztikáit. Kiemelten foglalkozunk a 6 legjobban teljesítő csapatok mutatóival.
65 mérkőzést rendeztek az 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság során. Összesen 3 633 gólt szereztek a csapatok, ez összesen átlagosan 27,9 gólt jelentett. Mindehhez áltagosan 43,6 lövés kellett a csapatoknak meccsenként (összesen 5 748 lövés). 63 %-os pontossággal céloztak a játékosok. A mérkőzésenkénti átlagos támadásszám csapatonként 50,9 (6 618 összesen), amely során a támadáshatékonyságban 55 %-ot értek el a csapatok.
A legtöbb támadás (átlag) – NED – 56 támadás (392 összesen) – FRA – 55 támadás (492 összesen) – MNE – 54 támadás (377 összesen)
A legkevesebb támadás (átlag) – BIH – 45 támadás (135 összesen) – SWE – 47 támadás (425 összesen) – CRO – 47 támadás (331 összesen)
A legjobb támadási hatékonyság – GER – 68 % – DEN – 63 % – NOR – 62 %
A legrosszabb támadási hatékonyság – MKD – 44 % – BIH – 45 % – UKR – 46 %
A kapura lövések eloszlása az összes mérkőzést vizsgálva a következők szerint alakult. Az adatokat egy csapatra mutatjuk be. A legtöbb kísérlet a távoli zónából, 9m-ről történt (27 % – 12 lövés – 5,4 gól). Ezután a kapuelőtér közeléből vették a legtöbbszőr célba a kaput a játékosok. A 6m-ről történő lövések átlaga 9,9 lövés – 6,6 gól, összesen 22 %. 20 % volt a gólszerzési kísérlet a szélsők zónájából (8,9 lövés – 5,7 gól). Cselezést követően 5,3 kapura lövés történt amelyből 3,8 gól született (12 %). A gyors ellentámadásokból 4,2 lövés volt átlagosan egy csapatnál, ebből 3,3 gólt lőttek (10 %). A büntetődobó vonalról 2,8 gólt lőttek mérkőzésenként 3,6 lövésből (8 %). A legkevesebb kísérlet gyors középkezdésből történt (0,3 lövés – 0,3 gól – 1%).
A legtöbb kapura lövési kísérlet (átlag) – FRA – 49 lövés (441 összesen) – NOR – 48 lövés (382 összesen) – MNE – 48 lövés (334 összesen)
A legkevesebb kapura lövési kísérlet (átlag) – BIH – 37 lövés (135 összesen) – CZE – 39 lövés (142 összesen) – BLR – 39 lövés (147 összesen)
A legtöbb lőtt gól (átlag) – FRA – 31 gól (278 összesen) – NOR – 31 gól (248 összesen) – DEN – 30 gól (274 összesen)
A legkevesebb lőtt gól (átlag) – BIH – 20 gól (61 összesen) – MKD – 23 gól (70 összesen) – UKR – 24 gól (71 összesen)
Az egész verseny során a 7m-ket és a gyors középkezdéseket lőtték a legbiztosabban a játékosok (79-79 %). Ezután a gyors ellentámadásból történő gólszerzések következnek (78 %). A cselezések utáni támadás befejezések során 73 %-kal lőttek a játékosok, A 6m-ről történő lövések során 67 %-os pontossággal, míg szélről 64 %-kal. A legkisebb hatékonyság az átlövéseknél volt (45 %).
A legjobb lövési hatékonyság – SWE – 68 % – CZE – 68 % – DEN – 67 %
A legrosszabb lövési hatékonyság – BIH – 54 % – UKR – 58 % – SVK – 58 %
A 6 legjobb csapat statisztikáit böngészve láthatjuk, hogy a sorrendben a norvég, izlandi és svéd csapat vezették a legkevesebb támadást, míg a franciák és a dánok a legtöbbet, őket követik a spanyolok. Itt nem átlagot néztünk, ezért azok a csapatok akik hosszabbítást is játszottak, biztos, hogy magasabb támadásszámmal rendelkeznek. A gólok számát nézve hasonló sorrend alakult ki, azzal a különbséggel, hogy a listát az izlandiakkal kell kezdeni és utánuk következnek a norvégok. A lövések számát vizsgálva a franciák állnak az élen, majd a spanyolok következnek a dánokkal és végül a svéd, norvég, izlandi felállás zárja a sort.
Támadásszám (átlag) – FRA – 55 támadás – ISL – 52 támadás – DEN – 51 támadás – NOR – 50 támadás – ESP – 49 támadás – SWE – 47 támadás
Gólok száma (átlag) – FRA – 31 gól – NOR – 31 gól – DEN – 30 gól – ISL – 29 gól – ESP – 28 gól – SWE – 28 gól
Lövések száma (átlag) – FRA – 49 lövés – NOR – 48 lövés – ESP 47 lövés – DEN – 45 lövés – ISL – 43 lövés – SWE 41 lövés
A győztes csapat kapura lövéseit összegezve, láthatjuk, hogy a legjobb hatékonyságot értéke le az egész eseménysorozaton (68 %-os lövési hatékonyság). A támadásaik befejezésénél pedig elsősorban a szélsőkre valamint a közeli zónában történő lövésekre helyezték a hangsúlyt (összesen 64 %). Egyértelműen látható az adatokból, hogy nem a távoli zónából történő lövésekkel igyekeztek megbontani az ellenfél védelmét, összes lövéseiknek csupán 17 %-ban lőttek 9m-ről. A jó védelemből pedig igyekeztek gyors gólokat szerezni (10 %). Ugyanennyi volt a 7m lövéseik száma is.
A spanyol válogatott is hasonló elv mentén építette a támadásait, mint a svédek. Kevesebb átlövési kísérlet (22 %) és több támadás befejezés a kapuelőtér közeléből és szélről (összesen 60 %). Ők is törekedtek arra, hogy szerezzenek gyors gólokat, akár középkezdésből is (12 %). Összességében a leggyengébb lövési hatékonyságot mutatták a 6 csapat közül (59 %), de ennek ellenére is döntőbe jutottak, ahol nagyon közel voltak a címvédéshez.
A dán válogatott már komolyabb átlövő erővel rendelkezett. Majdnem minden 3. lövésükkel a távoli zónából próbálkoztak (31 %). Emellett cselezések után és szélről kíséreltek meg többszőr kapura lőni (18 és 19 %). Ugyanannyi lövő helyzetet alakítottak ki 6m-ről, mint amennyit a gyors ellentámadások során (12-12 %). A svédek mögött a második legjobb lövési hatékonyságot érték el (67 %).
A francia válogatott volt az a csapat a 6 közül, aki a legjobban épített az átlövésekre (35 %). Ezt követően a szélsőiket hozták a legtöbbszőr helyzetbe (18 %), majd a 6m-ről, cselezések utáni és a gyors ellentámadást követő lövések következnek (14-13-12 %). A tornán a lövési hatékonyságuk 63 % lett.
A norvég válogatott az átlövések mellett (32 %) a szélső zónából történő befejezésekre fókuszált (26 %). Ezt követően a tiszta gólhelyzetek kialakítás a kapuelőtér közelében volt még hangsúlyos (21 %). Az átlaghoz képest kevesebb volt a lövéseik száma cselezések és gyors ellentámadás után (5 és 8 %). A kapura lövéseik 64 %-ban szereztek gólt.
Az izlandi válogatott is az átlövések mellett (31 %), a szélsőket foglalkoztatta a legtöbbet (19 %), valamint cselezések utáni lövőhelyzetek kialakítására törekedett (18 %). 6m-ről a lövéseik 10 %-val vették célba a kaput. Gyors gólok szerezésével – beleértve a középkezdést is – pedig 42-szer próbálkoztak (12%). 66 %-os pontossággal lőttek kapura összesen.
A spanyol csapat védekezett a „legtisztábban”, legalábbis náluk volt a legkevesebb kiállítás (átlag 2,1/mérkőzés). Utánuk a svédek következnek (2,4/mérkőzés), majd a dánok (2,7/mérkőzés). A francia, norvég és izlandi játékosok átlagban 8 perc körüli kiállítást szedtek össze a mérkőzéseiken.
A legjobban a norvég válogatott becsülte meg a labdát, nem szórták el, így az övék lett a legalacsonyabb szám a labdavesztések terén. A franciák viszont a legjobb 6 csapat közül a legtöbb labdát veszítették el, 8,3-at mérkőzésenként. Mindegyik csapat az átlaghoz viszonyítva kevesebb labdavesztéssel zárta a világversenyt.
Végül következzen a kapusok teljesítményének rövid értékelése. A mérkőzéseken 5 011 kapura tartó lövésből 1 398-at hárítottak a hálóőrök, ami 28 %-os teljesítményt jelentett. Átlagosan egy csapatnál ez 10,8 védés volt 38,5 lövésből egy mérkőzésen.
A legtöbb védés (átlag) – DEN – 13,6 védés/mérkőzés (122 összesen) – SVK – 13 védés/mérkőzés (39 összesen) – CZE – 12,7 védés/mérkőzés (38 összesen)
A legkevesebb védés (átlag) – BIH – 8 védés/mérkőzés (24 összesen) – BLR – 8,3 védés/mérkőzés (25 összesen) – UKR- 8,3 védés/mérkőzés (25 összesen)
A legjobb védési hatékonyság – SRB – 40 % – DEN – 35 % – CZE – 34 %
A legrosszabb védési hatékonyság – UKR – 19 % – AUT – 21 % – BIH – 22 %
A dán kapusok 35 %-os teljesítménnyel zárták a tornát. Ez a legjobb teljesítmény volt a legjobb 6 csapat közül. Őket a svéd hálóőrök követik (32 %), majd a franciák (31 %). A spanyolok és norvégok kapujában egyaránt 29 %-os teljesítmény volt látható. Az izlandi csapat pedig az átlagos, 28 %-os védési hatékonyságot érte el.
Összeségében kiváló mérkőzéseket láthattunk az Európa-bajnokságon, főleg ahogy közeledtünk a verseny utolsó szakaszához. A mérkőzéseknek több mint a felében 0 és 4 gól közötti különbség alakult a mérkőzések végére (összesen 34 mérkőzésen). 14 olyan összecsapás volt a 65-ből, ahol 1 góllal győzött valamelyik csapat. A legnagyobb különbségű győzelem 13 góllal történt. Az is látható, hogy a mérkőzés korai szakaszaiban 5 gól különbség a csapatok között, már sok esetben nem számít mérvadónak, gyakran fordult az eredmény a mérkőzés folyamán. Voltak üde színfoltja az idei eseménynek, egyre több feltörekvő nemzet mutat be színvonalas és eredményes játékot.
Forrás: ehfeuro.eurohandball.com