A dán férfi kézilabda válogatott egyeduralomra tört, ugyanis három egymást követő kézilabda világbajnokságon is döntőbe jutott és ott legyőzte az aktuális ellenfeleit. A sportág történetében, bár vannak már többszörös világbajnokok, de ilyen még nem fordult elő, hogy egy nemzeti válogatott egymást követően háromszor is a magasba emelje a világbajnoki trófeát. 2019-ben hazai pályán – Németországgal társrendezőként – Norvégiát győzték le magabiztosan a döntőben. 2 évvel később Egyiptom volt a házigazda, akik majdnem megakadályozták a menetelésüket. A negyeddöntőben a kétszeri hosszabbítást követően, csak büntetődobások után tudták legyőzni az afrikai csapatot. Ezt követően a döntőben egy szoros mérkőzésen 2 góllal múlták fel a svédeket a címvédésért. 2023-ban, a franciákat végig dominálva az aranyéremért zajló összecsapáson, begyűjtötték az egymást követő harmadik világbajnoki címüket a svéd-lengyel közös rendezésű világeseményen.
Amikor visszatekintünk az elmúlt évek világbajnokságára, akkor az északi csapat dominánciáját láthatjuk. Dánia 3 egymást követő világversenyen is az első helyen végzett. Ennek igyekeztem most egy kicsit „mögé” nézni. Talán egyedülálló volt ebben az időszakban, hogy a keretükbe – 2019-től indulva, majd 2023-ba érkezve – úgy sikerült fiatalokat beépíteniük, hogy közben két címvédést is végrehajtottak.
Az edző - Nikolaj Jacobsen
Egészen biztos, hogy az egyik kulcsszereplő a válogatott szövetségi kapitánya: Nikolaj Jacobsen. 2017-ben vette át a válogatottat Gudmundsontól még úgy, hogy a Bundesligában szereplő Rhein-Neckar-Löwen csapatának is a vezetőedzője maradt. Elmondása szerint 2019-ig bírta ezt a fajta kettős terhelést, akkor azonban úgy döntött, hogy klubnál végzett munkáját befejezi és nyártól csak a válogatottnak a feladataira koncentrál (1.). Német csapatával a 2016-os szabályváltoztatást követően magas szintre emelte a 7:6 elleni játékot, amit a válogatottjával is folytatott és a mai napig is taktikai repertoárjában szerepel.
A kulcsjátékosok - Mikkel Hansen, Niklas Landin, Henrik Mollgaard
A három világbajnokságon 34 játékos kapott szerepet Jacobsen csapatában. Közülük összesen 7 olyan játékos volt, akik mindhárom világversenyen a csapat tagjai voltak (Niklas Landin, Magnus Landin, Mads Mensah, Mikkel Hansen, Simon Hald, Johan Hansen, Henrik Mollgaard). A kapuban egyértelműen Niklas Landin volt a stabil pont. Játékidejével és teljesítményével egyaránt. A védelem tengelyében Mollgaard helyezkedett el és köré építették fel a védekezést. A támadás pedig jól láthatóan Mikkel Hansen kezében futott össze, főként a létszám előnyös (6:5, 7:6 elleni) helyzetekben került ő döntéshelyzetbe. Mensah amolyan jolly joker szerepben volt. Ott segített a csapatnak, ahol éppen a legjobban kellett (támadás-védekezés).
Játékpercek
Az összes mérkőzést figyelve (28) összesen 4 játékos volt mindig a keretben: Niklas és Magnus Landin, Mensah és Hald. Mollgaard egy mérkőzést, Mikkel Hansen pedig kettőt hagyott ki mindössze. 22 mérkőzéssel rendelkezik Johan Hansen, aki az első 2 világbajnokságon Svan mögött kevesebb játékidővel rendelkezett.
A legtöbb játékperc a Landin testvérek neve mellett látható, mert mindketten több mint 1000 percet töltöttek el a pályán a három világbajnokság során.
Az átlagpercek tekintetében Saugstrup az első, ha legalább 5 mérkőzést figyelembe veszünk. Nagy teherbírással rendelkező játékos, mert 46 percet töltött el átlagban a mérkőzésein. Támadásban és védekezésben egyaránt fontos szereplővé vált a válogatottban. Svan a jobbszélen 45 perccel szintén szorosan követi a beállót. A harmadik helyen Magnus Landin következik 42 perccel.
Nielsen átlagos játékideje csalóka – 59 perc – mert összesen 1 mérkőzésen őrizte a dán válogatott kapuját, ezért ez nem mérvadó az ő esetében. (Jelenleg ő is bizonyítja a Bajnokok Ligájában, hogy Landint követően sem marad gondban Jacobsen a kapusposzton).
Jobb átlövő poszton Mathias Gidsel a 2021-es világbajnokságra úgy került a keretbe, hogy mindössze 1 válogatottsággal rendelkezett. Ettől függetlenül szinte rögtön alapjátékossá vált. Ez látható az átlagos játékpercein is, hiszen mérkőzésenként 40 percet szokott pályán tölteni. Hasonló „előélettel” robbant be a válogatottba Simon Pytlick is. 2023-ban úgy lett balátlövőben a csapat kulcsembere, hogy 8 válogatott mérkőzésen lépett előtte pályára.
Jacobsenre jellemző volt a világversenyeken, hogy a kulcsjátékosok sok játékperccel rendelkeznek – gyakori a mérkőzéseken a 45-55 perc közötti játékidő. Az egész torna során a pihentetésüket javarészt úgy oldotta meg, hogy a gyengébb csapatok ellen, a kulcsemberek nem mindig léptek pályára, hanem az addig kiegészítő játékosokat kaptak több lehetőséget a bizonyításra. Ez a folyamat mindegy világversenyen követhető volt.
Teljesítményelemzés
A világbajnokságok honlapjain található statisztikákat összegeztem és kiemeltem a főbb adatokat, melyek egy képet adhatnak a dán válogatott teljesítményéről (2. 3. 4.). A világversenyekkel kapcsolatban fontos megemlítni, hogy 2019-ben 10 mérkőzést kellett lejátszaniuk a verseny során. Ezt követően 2021-től egy új lebonyolítás miatt csökkent a játékosok terhelése, mert már csak 9 mérkőzést kellett játszaniuk.
A támadásszámok átlaga 2021-ben volt a legmagasabb a dán válogatott esetében. Átlagosan 50 vagy afölötti támadást vezettek a mérkőzéseiken. Mindegyik világbajnokságon 30 gól/mérkőzés feletti átlaggal zártak, ehhez pedig átalában 47 lövésre volt szükségük.
Támadásszámok átlaga:
2019 – 49,80 támadás/mérkőzés
2021 – 52,89 támadás/mérkőzés
2023 – 52,00 támadás/mérkőzés
Gólok átlaga:
2019 – 31,70 gól/mérkőzés
2021 – 34,22 gól/mérkőzés
2023 – 34,22 gól/mérkőzés
Lövések átlaga:
2019 – 46,70 lövés/mérkőzés
2021 – 48,33 lövés/mérkőzés
2023 – 47,11 lövés/mérkőzés
A támadási és lövési hatékonyságuk folyamatosan emelkedett, egyre hatékonyabbá váltak. Mindkettő esetében 2023-ban voltak a legjobbak (66 és 73 %).
A következő vizsgálati szempont a gólok eloszlása, valamint a lövési hatékonyság részletesebb áttekintése volt. A skandináv csapatokra jellemző a gyors játék és ez a dán válogatottra is igaz volt. Komoly átlövő sorral rendelkező csapattal szerepeltek szinte mindegyik versenyen. Valamint a szélső játékosaira sem lehetett panasza Jacobsennek, mert szinte mindig magas teljesítményt nyújtottak a világbajnokságon.
2019-ben a gólok eloszlása a következőképpen történt. A legtöbb góljukat átlövésből szerezték (82 gól), ehhez kellett a legtöbb kísérlet is (151 lövés). A hatékonyság – 54% – mindenképpen jónak mondható. A legkevesebbet gyorsindítások során hibáztak (88% – 44 gól – 50 lövés). A második legtöbb lövés és gól 6m-ről történt (96 lövés – 65 gól), majd a szélről történő befejezések következnek (79 lövés – 55 gól – 70%). Áttöréseket követően 45 gól szerzetek. A büntetők elvégzése során 81%-os pontossággal céloztak. Az üres kapura történő lövéseket ezen a világversenyen még külön nem jelölték.
2021-ben változás látható a két évvel ezelőttiekhez képest. Csökkent az átlövésből szerzett gólok száma és hatékonysága (43 %), de továbbra is a távoli zónából lőttek a legtöbbet kapura. Ezután a 6m-ről történő befejezések következnek, ahol a lövésszám majdnem megegyezik, de több gólt szereztek, ami jobb hatékonyságot jelent (77 gól – 79%). Bár szélről kevesebb kísérlet és gól volt, de a hatékonyság 9%-kal nőtt (79%). A gyorsindításból történő befejezések pontossága csökkent, üres kapura azonban csak egy lövést hibáztak. Összességében az átlövések és gyorsindítások során lőttek rosszabbul, míg az összes többi lövés esetében pontosabbak volt.
2023-ban a 6m-ről történő befejezések száma volt a legmagasabb (119 lövés – 80 gól), megelőzve az átlövéseket (106 lövés – 71 gól). Azonban a hatékonyság mindkettő esetében ugyanaz lett (67%) – ami komoly átlövőerőre utal. Szélről hasonló számokat láthatunk, mint két évvel ezelőtt (57 lövés – 43 gól – 75%). A büntetővonalról most teljesítettek a legrosszabbul (68%). A gyors gólok száma és hatékonysága is nőtt a két évvel korábbihoz képest. Az áttörések utáni befejezések aránya azonban csökkent.
A dán csapat összjátékát jól mutatja, hogy az átlagos gólpasszok száma elég magas lett (16,61).
Gólpasszok átlaga:
2019 – 15,70 assist/mérkőzés
2021 – 15,44 assist/mérkőzés
2023 – 18,78 assist/mérkőzés
3,18 kapura lövést blokkoltak átlagban a világbajnokságokon.
Blokkolt lövések átlaga:
2019 – 3,10 blokkolt lövés/mérkőzés
2021 – 3,78 blokkolt lövés/mérkőzés
2023 – 2,67 blokkolt lövés/mérkőzés
A mérkőzéseiken amellett, hogy nagy tempóban, gyorsan tudnak játszani, kevés labdavesztéssel építik fel a támadásaikat. Átlagosan 6,61 alkalommal veszítették el a labdát a mérkőzéseiken.
Labdavesztések átlaga:
2019 – 5,50 labdavesztés/mérkőzés
2021 – 7,78 labdavesztés/mérkőzés
2023 – 6,67 labdavesztés/mérkőzés
A kiállítások száma folyamatosan csökkent világbajnokságról-világbajnokságra haladva. Átlagosan 7 percet (3,5 min/mérkőzés) töltöttek létszámhátrányban a mérkőzéseiken.
Kiállítások átlaga:
2019 – 4,40 kiállítás/mérkőzés
2021 – 3,22 kiállítás/mérkőzés
2023 – 2,78 kiállítás/mérkőzés
Xgoal vs. tényleges gólszám
Az Xgoal azt mutatja meg, hogy a dobás típusa, helye alapján mekkora valószínűséggel lesz gól a lövésből. Ezt összeadva kapjuk meg, hogy egy csapat tényleges góljaihoz viszonyítva, hogy teljesített az adott mérkőzésen.(5.)
Ez alapján látható, hogy a dán csapat mindhárom világversenyen sokkal eredményesebb volt a lövések során, mint az várható lett volna. 3-4 góllal is jobban lőttek a mérkőzéseken.
Az egészen biztosan kijelenthető, hogy kapuban nagyon erős a dán válogatott. Landin egyszerűen kirobbanthatatlan volt, mellett szinte epizódszerepeket kaptak olyan kapusok, akik más válogatottban kezdők is lehettek volna (Green, Möller, Nielsen). Átlagosan 12,57 védést mutattak be mérkőzésenként a 36,82 kapura tartó lövésből.
Védések átlaga:
2019 – 12,70 védés/mérkőzés
2021 – 12,22 védés/mérkőzés
2023 – 12,78 védés/mérkőzés
Kapura tartó lövések átlaga:
2019 – 35,00 védés/mérkőzés
2021 – 37,78 védés/mérkőzés
2023 – 37,89 védés/mérkőzés
A védési hatékonyságot tekintve a hazai rendezésű versenyen védtek a legjobban Landinék (2019 – 36%). 2021-ben teljesítettek a „leggyengébben”, ami még így 32%-ot jelentett. Majd pedig 2023-ban a lövések egyharmadát hárították (34%).
2019 VB - Dánia és Németország rendezése
A németekkel közösen megrendezett 2019-es világbajnokságon a csoportmérkőzések jó lehetőséget biztosítottak a dánoknak arra, hogy mindenki játéklehetőséget kapjon. Könnyed mérkőzésekkel kezdték a tornát. Chile ellen a sok gyors góllal (14 gól) megadták az alaphangot és a tempót, egy roppant magabiztos győzelemmel kezdtek (39-16). Hasonlóan hengereltek Tunézia ellen is. A mérkőzés kezdetén egy 7:0-s rohammal el is döntötték a meccset (36-22). Szaud-Arábia elleni összecsapásuk is a gyakorlás jegyében telt (34-22), továbbra is a különböző felállásokat gyakorolva (pl.: 5:1-es védekezés). Ausztria ellen nehezebben indult számukra a mérkőzés, mert az ellenfelük vezetett az első félidőben. Azonban itt “elővették” a 7:6 elleni játékukat és a mérkőzés hátralevő részében erre építve “bedarálták” ellenfelüket (28-17). Az első igazi megmérettetésük a norvégok elleni csoportdöntő volt. Az első félidőben kialakítottak egy pár gólos különbséget, amit a második félidőben még továbbnöveltek. A végjátékra visszakapaszkodtak a norvégok. A dánok így újra a 7:6 elleni játékhoz nyúltak a végjátékban és eldöntötték az összecsapást (30-26). Ezen a mérkőzésen már kezdett kirajzolódni, hogy Jacobsen kikre építi a játékot, azonban René Toft kiválásával újra kellett terveznie a védekezést.
A középdöntőbe kerülve először a magyar válogatott várt a házigazdára. Végigvezetve nyerték meg a mérkőzést, elsősorban azoknak a játékosoknak a vezetésével, akik a torna utolsó szakaszában is játszottak (25-22). René Toft kiesésével Mollgaard mellett Hald kezdett a védelem tengelyében és Zachariassen volt, aki még itt feladatot kapott. Belső poszton pedig a Lauge–Hansen–Mensah trió szervezte a játékot. A magyar válogatott ellen is játszották a nyitott védekezésüket (5:1). Egyiptom ellen egy küzdelmes mérkőzést játszottak, az afrikai csapat szívós ellenfélnek bizonyult. Csak az utolsó 10 percben érték el, hogy nagyobb legyen a különbség, mint amit a mérkőzés képe mutatott (26-20). Ebben a párharcban támadásban újra előkerült a 7:6 elleni játékuk. Az utolsó középdöntős összecsapásuk a svédek elleni “északi” derbi volt. A svédek számára az elődöntőbe jutás volt a tét, így is kezdték a mérkőzést. Azonban ez nem bizonytalanította el a dánokat, hanem fokozatosan felőrölték az ellenfelüket (30-26), így a francia válogatott várt rájuk az elődöntőben. A mérkőzésen végig vezetve jó teljesítményt nyújtottak, egy pillanatig nem forgott veszélyben a döntőbe jutásuk. A második félidő közepén már 10 góllal is vezettek és végül 38-30-ra győztek. A döntőben folytatták lehengerlő játékukat. A torna méltó lezárása volt a részükről a döntő. Rákényszerítették a norvég válogatottra a saját akaratukat, az első félidőben már elléptek az ellenfelüktől és végig dominálva nyerték meg első világbajnokságukat (31-22).
Lényegében szorosabb mérkőzés nélkül, vagy legalábbis a végjátékban nem játszottak egyszer sem egy gólos mérkőzést, nyerték meg a VB-t.
Jacobsen jól látható módon kezdte el felépíteni a csapata játékát. Védekezésben Mollgaard és René Toft volt a védelem tengelyében. Majd Hald érkezett, amikor Toft pihenőt kapott. Ez a koncepció az 5. mérkőzésen felborult Toft sérülésével és kiválásával. Ekkor Zachariassen (Szaud-Arábia ellen védekeztek így) lépett elő és Hald, valamint Henrik Toft voltak azok, akik őt tehermentesítették. A 2-es védők pozíciójában Lauge és Mensah szerepeltek a legtöbbet. Magnus Landin volt még, aki a bal 2-es poszton sokat játszott, ebben a helyzetben Mikkel Hansen szerepelt mellett B1-es poszton. Szinte minden esetben Mollgaard érkezett cseréből középre irányítani a védelmet.
Magnus Landinnal zavaróban az 5:1-es felállás is a taktikai repertoárjukat képezte. 5 mérkőzésen rövidebb-hosszabb ideig alkalmazták ezt a védekezést (Chile, Szaud-Arábia, Magyarország, Egyiptom, Svédország, Franciaország).
Támadásban az első mérkőzéseken több változatot is kipróbáltak, azonban a torna második részére kirajzolódott, hogy a Lauge–Hansen–Mensah trióra épül a játékuk. Mindhárom játékos szerepelt a belső posztokon (átlövőbe és irányítóba). Nagyon magas szinten és eredményesen oldották meg a jobb átlövőt jobb kezes játékossal. Segítségül még Olsen érkezett, aki szintén nagy lövőerővel rendelkezett. Szélsőknél a legtöbbet Svan és Magnus Landin játszott – főként az utolsó szakaszában a világbajnokságnak.
2021 VB - Egyiptom rendezése
A COVID-19 árnyékában megrendezett világbajnokságon a korábbiakhoz képest nagyobb létszámú kerettel dolgozhattak az edzők. Dánia könnyed mérkőzéssekkel kezdett a csoportjában. Bahrein ellen már a félidőben 9 góllal vezettek, a nyitott védekezésük (5:1) sem okozott gondot nekik (34-20). Kongóval folytatták, újabb magabiztos győzelemmel (19-39). Argentina 5:1-es védekezési felállása és 7:6 elleni támadójátéka szintén nem okozott gondot a címvédőnek (31-20). Egyértelműen a gyakorlás jegyében teltek ezek a mérkőzések. Különböző felállásokat próbált végig Jacobsen edző támadásban és védekezésben egyaránt. Megjelent a 7:6 elleni támadójáték, 2 beállóval történő gyors ellentámadás és az 5:1-es védekezés is kipróbálásra került.
A középdöntőben Katar válogatottja érkezett szembe velük először. Az első meccs volt, ahol kirajzolódott, hogy kiket akar játszatni. A legerősebb felállás kapta a legtöbb játékpercet ezen a meccsen. A félidő végére elléptek ellenfelüktől. Mikor kicsit megakadtak elől támadásban, mindjárt hozzányúltak a korábbi biztos fegyverükhöz – a 7:6 elleni támadásukhoz. Eddigi újdonságként egy 5+1-es vegyes védekezés – Saugstrup volt az emberfogó – is látható volt tőlük. Végig kézben tartották a mérkőzést (32-23).
Második meccsük a középdöntőben Japán ellen volt. Nem adták meg könnyen magukat az ázsiaiak, sokáig szorosan tudták tartani az eredményt (34-27). Védekezésben Saugstrup volt a zavaró az 5:1-es felállásukban. A gyors ellentámadások során 2 beállóra is futottak.
Utolsó középdöntős meccsükön a csoportelsőség tudatában, a horvátok vártak rájuk. Itt több kulcsjátékos is a kispadon maradt (Gidsel, Hald), vagy éppen nem is volt keretben (M. Hansen, Svan). Jól kezdett a horvát csapat, de a félidőben már 2 gólos dán előny volt. A második félidőben a 7:6 elleni játékból könnyű gólokat szerzetek. Az 5:1-es védekezésükben Saugstrup volt a zavaró, aki általában a befutások után visszalépett a védelem vonalába (6:0). 15 perc alatt 10 góllal voltak jobbak a második játékrészben, egyértelmű volt a sikerük (38-26).
A negyeddöntőben a házigazda Egyiptom várt rájuk. Kétségkivül a legnehezebb mérkőzésüket játszották. Kétszeri hosszabbítást követően büntetődobásokkal dőlt el, hogy ki jut az elődöntőbe. Az első félidőben Egyiptom vezetett 1-2 góllal, de a dánok tapadtak rájuk és a játékrész végére 3 gólos előnyt építettek fel – lényegében az utolsó 6 percben. Egyiptom gyorsan kiegyenlített a második félidőben. Nagy taktikai csata dúlt a két edző között (Parrondo és Jacobsen). Elővették a 7:6 elleni játékukat a dánok valamint az 5:1-es nyitott védekezésüket is Saugstruppal zavaróban. Erre lépett az ellenfelük – 7:6 elleni támadással. A mérkőzés végére át is vették a vezetést, de Dánia egyenlített. Sőt egy szabálytalan csere miatt (Mamdouh lépett be túl korán a játéktérre) a dánokhoz került a labda, viszont ebből nem tudtak gólt lőni, következett az első hosszabbítás. A 2×5 perc végén Mikkel Hansen 1 gólos vezetésnél a sípszó után dobta el a labdát, amiért kizárták a játékból és az ezért járó hétméterest Sanad értékesítette. Következett a második hosszabbítás. A két kapus itt kiváló teljesítményt nyújtott, ezért csak 1-1 gól esett mindkét oldalon. Ráadásul a dánok egy időntúli hétméteressel egyenlítettek, mert az egyik egyiptomi játékos nem engedte elvégezni a szabaddobást (Magnus Landin értékesítette ezt). Így büntetődobásokkal dőlt el a párharc a címvédő dánok javára (39-38).
Az elődöntőben a spanyol válogatott várt rájuk. Ez hasonlóan nagy taktikai csatát hozott mindkét fél részéről. A spanyol 5:1-es védekezésre rögtön 7:6 elleni játékkal válaszolt Dánia. Kénytelenek is voltak visszalépni 6:0-ra a spanyolok. De a nyitott védekezés (5:1) az ő részükről is megjelent a meccs során. Saugstrup a befutások során visszalépett 6:0-ra. Mensah helyett most Olsen játszott középen, valamint a gyors ellentámadások során Andersson volt, aki kulcsszerepbe került – 2 beállóval történő játékot játszottak ilyenkor. Sokszor próbáltak meg gyors támadásokat kialakítani, ezzel is nehezítve, hogy a spanyolok becseréljék védekezésbe az erős védőiket. A hosszabbításba torkolló negyeddöntő miatt már a kezdő csapaton is többet változtatott a dán edző (pl.: Mensah szinte alig játszott). Lényegében egyszer sem vezettek a spanyolok a mérkőzés során (35-33).
A döntőben újra egy északi csapat volt az ellenfelük, most Svédország próbálta meg elhódítani előlük a trófeát. Szoros, változatos első félidő után döntetlennel mentek pihenőre a csapatok. Az első félidőben Svan kiválása miatt Gidsel került jobb szélre, azonban ez sem okozott gondot a játékukban. Holm becserélése lendített a játékukon a második félidőben, valamint a végére Niklas Landin is több védést produkált. Mikkel Hansen és Oris is jól játszott, szinte mindig volt, aki lendített a csapat játékán. A svédeknek nem ízlett a nyitott védekezés (5:1). A második félidő közepére kialakult a 2-3 gólos előnyüket jól menedzseltek a mérkőzés végéig és ezzel megvédték a címűket (26-24).
Jacobsen hasonló módon építette fel ezt a világversenyt, mint az előzőt. Annyi nehézsége volt, hogy Lauge-ra sérülés miatt nem számíthatott. Viszont jobb átlövő poszton Gidsel érkezése sokat lendített a játékukon. Rögtön kulcsszerepet is adott neki. Alapvetően a torna első felében azokat a felállásokat próbálta ki, amikre a későbbiekben esetleg számított. Elosztotta a feladatokat és a játékperceket is. A kulcsemberek a torna előrehaladtával egyre jobban szerepeltek, mellettük mindig volt egy-két jól beszálló játékos is (Olsen, Holm).
A támadásokban a Mensah–Hansen–Gidsel trióra épített Jacobsen. A kapuban Landin volt aki legtöbbet szerepelt. De Möller és Nielsen is pályára lépett a torna során.A védelem továbbra is Mollgaard köré épült.
Saugstrup a teljesítményével a torna végére egyértelműen meghatározó játékossá vált, mind támadásban, mind védekezésben. Sőt az 5:1-es nyitott védekezésük egy új taktikai lehetőséget hordozott magában az ő zavaró védekezésével. Általában a befutások után visszalépett és újra 6:0-s védekezés alakult. ki.
Továbbra is erős fegyverük a 7:6 elleni játék. Főként Mikkel Hansen döntésbehozásával alakítják ki a helyzeteket. Ez a létszám előnyös szituációknál is egyértelműen megállapítható.
A gyors ellentámadások, középkezdések során Lasse Andersson is fontos feladatot kapott a csapat játékában. Gyakori volt a 2 beállóval történő játék is ebben a fázisban.
A szélsők esetében továbbra is Magnus Landin és Svan voltak, akik legtöbbet játszottak, a torna egyes szakaszaiban, azonban már mások is játéklehetőséget kaptak. Dánia megmutatta, hogy a idősebb, tapasztalt játékosok mellett, vannak nagy potenciállal rendelkező fiatalja is. (Gidsel, Jakobsen). Mindig voltak jó egyéni teljesítményeik, az újoncok is jó játékot mutattak.
2023 VB - Svédország és Lengyelország rendezése
A svéd-lengyel rendezésű világbajnokságon Belgiummal ellen nyitották a csoportmeccseket. A Lindberg-Gidsel-Saugstrup-Hald-Pytlick-Jakobsen felállással kezdtek védelemben, amiből Hald cserélt a támadásba érkező Mikkel Hansennel. Folyamatosan a gyors gólokra törekedtek – amelyek során Pytlick volt a legaktívabb. A félidő közepén érkező belga 7:6 elleni játékra, dán oldalról egy 5:1-es védekezés jelent meg válaszként – Saugstruppal zavaróban. Kapott gólok után továbbra is lőtték a gyors gólokat – főként Gidsel volt elemében. Bár egy kicsit döcögősebben kezdték a mérkőzést, azonban így is egy nagy különbségű győzelem lett a végére (43-28).
A bahreini csapat nyitott védekezését (5:1) könnyen átjátszottak a második mérkőzésen. Megint a gyors gólokra támaszkodtak, egy pillanatig nem volt kétséges a mérkőzés végkimenetele (36-21).
Az utolsó ellenfelük a csoportban Tunézia volt. Mollgaard nem volt keretben, egy sérülést szedett össze az előző meccsükön, ezért maradt ki. A 6:0-ás védekezésből hamar nyitottak, de az afrikaiak átjátszották ezt, ezért újra a zártabb védekezésre álltak vissza. Fokozatosan elléptek az ellenfelüktől és egy könnyed győzelmet arattak a végére (34-21).
A korábbiakhoz képest kevesebbet cserélt, illetve kevesebb felállást gyakorolt a csoportmeccseken Jacobsen. Elsősorban a Pytlick-M. Hansen-Gidsel trió játszotta a legtöbbet együtt. Mintha ennek a belső három játékosnak az összjátékát akarta volna felépíteni. Ami, azért érhető mert Pytlicknek 8 válogatottsága volt a torna előtt. Balszélen általában M. Landin a kispadtól távolabbi oldalon játszott, ilyenkor bal 2-ben védekezett. Jobb szélen J. Hansen játszott többet. Beállóban Saugstrup volt az első számú játékos, míg Hald védekezésben, Jörgensen pedig támadásban kapott több feladatot.
A középdöntőben a horvát válogatottal szemben folytatták a világversenyt. Kemény, nagy csatát játszottak velük, amely során Horvátország kezdte jobban a mérkőzést, a félidő közepén 4 góllal is vezettek már. Duvnjak védekezett zavaróban a nyitott védekezésükben. Erre, valamint a gyengébb támadójátékra is reagálva, Jacobsenék 7:6 elleni játékkal próbálkoztak elől, hátul pedig Saugstruppal nyitották meg a védekezést (5:1), aki a befutások után gyakran visszalépett 6:0-ra. Sok kiállítás jellemezte az összecsapást. A végjátékban a dánok támadtak a győzelemért, de egy pontatlan passz miatt nem jutottak el lövésig. Ez a mérkőzésük így döntetlennel zárult (32-32).
A második középdöntő mérkőzésüket USA ellen vívták. Itt azok játszottak akik eddig kevesebb szerepet kaptak, szokásos középdöntős pihentetése volt Jacobsennek. Pytlick, M. Hansen (csak egy 7m-t lőtt) nem játszottak, Gidsel is csak 20 percet. Saugstrup keretben sem volt. Holm, Damgaard, Hoxer kaptak elsősorban szerepet a középső posztokon. Sima mérkőzésen arattak győzelmet (33-24).
A harmadik középdöntős meccsük Egyiptom ellen volt. Az elejétől kezdve fokozatosan elléptek, az első negyedórában 6 gól is volt már közte. Pytlicket és Gidselt tehermentesítették a mérkőzés egyes szakaszaiban védekezésben, ilyenkor M. Landin és Kirkelökke védekezték a 2-es pozíciót. Végül 30-25-re nyertek. A korábbi összecsapásaikhoz képest ez egy sokkal könnyebb mérkőzés volt a számukra.
A negyeddöntőben Magyarország várt rájuk. Lauge kivételével (ő ugyebár sérüléssel küzdött) mindenki pályára lépett. Nagyon magabiztos teljesítménnyel átszaladtak a magyar válogatotton. Rengeteg gyors gólt lőttek – középkezdésből is. Sok mindent elárul, hogy kettős emberhátrányban is betaláltak. A második félidő elején állva hagyták a magyar csapatot és nagy gólaránnyal győztek (40-23).
Jöhetett az elődöntő, ahol a spanyolok vártak rájuk. Landinnal a kapuban M. Landin-Pytlick-M. Hansen-Saugstrup-Gidsel-Kirkelökke sorral kezdték a döntőbe jutásról szóló mérkőzésüket. Mollgaard jött védekezni M. Hansen helyére, Kirkelökkke és Landin védekezték a 2-es védekező pozíciókat. Saugstrup kiállításánál Hald jött helyettesíteni a poszttársát. A második félidőben Emil Jakobsen érkezett balszélre. Ezt a elődöntőt a kulcsemberek szinte végigjátszották (Pytlick-M. Hansen-Saugstrup-Gidsel), pár percet kaptak a cserék csak. A spanyol csapat nyitott védekezése sem okozott gondot nekik támadásban. Mikor megakadtak elől a gólszerzésben, akkor jött a jól bevált fegyver – a 7:6 elleni játék. Újra elléptek 3 gólra, ekkor jött a 7:6 elleni támadójáték a spanyoloktól is, de nem igazán tudtak közelebb jönni a dánokhoz. N. Landin nagyon jól védett – ez elmondható volt a másik oldalon Vargas-ról is. Ezen a meccsen játszott már Lauge is. Összességében azért a dánok tartották inkább kézben az eredmény alakulását és majdnem végig vezetve nyertek (26-23). Ez is olyan tipikus Jacobsen-i meccselés volt, amely során főként a kulcsembereire számított, viszonylag kevés cserével.
A döntőben egy klasszikus csatát láthattunk, hiszen a másik elődöntőből a franciák jutottak tovább. A szinte szokásosnak mondható felállással kezdtek. a kapuban N. Landin-nal, mezőnyben pedig a Jakobsen-Pytlick-M. Hansen-Saugstrup-Gidsel-Kirkelökke sorral és cseréből jött be Mollgaard a védelem tengelyébe. Nagyon jól kezdték a dánok a döntőt és magukhoz ragadták a vezetést. Lauge jött Hansen helyére már a félidő elején. Gyakran kettőt is cseréltek ilyenkor, Hansen és Pytlick támadásban, Lauge és Mollgaard pedig védekezésben kaptak feladatot. A második félidőben Lauge maradt irányítani is. Az ő tehermentesítésre Mensah ugrott be, gyorsan lőtt is két gólt elől. Nagyon szívósak voltak a franciák, de a dánoknál Lauge nagyot játszott és villant még Möller és Mensah is. Pytlick, Gidsel szintén kulcsemberek voltak, meg természetesen N. Landin kapuban is stabil teljesítményt nyújtók közé tartozott. 34-39-re nyerték úgy a döntőt a dánok, hogy a mérkőzésen egyszer sem vezettek a franciák.
Kirkelökke ezen a vb-n szintén egy fontos pont volt abban, hogy Gidselt tudják tehermentesíteni védekezésben. Pytlick személyében egy újabb fiatal – kevés válogatottsággal érkező játékos vált főszereplővé a torna folyamán.
Végjátékok alakulása
A mérkőzések megfigyelése során érdekes volt látni, hogy a dán válogatott nagyon kevés „éles” végjátékot játszott. Az utolsó 10. percre rendre úgy érkeztek a mérkőzéseiken, hogy előnyben voltak. A három világbajnokság során lejátszott 28 összecsapáson mindössze 1 alkalommal kezdték úgy az utolsó 10 percet, hogy az ellenfelük vezetett (2023 VB – Horvátország ellen 1 gólos hátrányban voltak.) A legtöbb esetben megnyerték az utolsó 10 percet. 12 alkalommal 1-2 gólos különbséggel nyerték az utolsó periódust a mérkőzéseken. 4 esetben 3-4 góllal lőttek többet az ellenfeleiknél, és 1 alkalommal több mint 5 góllal is jobbak voltak. Ezek mellett 5 összecsapásukon nem változott a különbség a meccsük utolsó szakaszában. 6 alkalommal pedig 1-2 góllal elveszítették az 51. és 60. perc közötti időszakot.
Ami külön érdekesség az esetükben, hogy 2019-ben az elődöntőben és a döntőben (megjegyzés: a következő versenyekre változott a lebonyolítás és a középdöntős mérkőzések után bekerült egy negyeddöntő is), majd a 2021-ben és 2023-ban a negyeddöntők, elődöntők és döntők során egyetlenegy alkalommal sem voltak hátrányban a 50. percben. Mindegyik mérkőzésüknél úgy fordultak rá az utolsó 10 percre, hogy hol kisebb, hol nagyobb előnnyel, de vezettek a mérkőzésen.
Összegzés
A dán válogatott Nicolaj Jacobsen szövetségi kapitány vezetésével 2019-ben nyerte meg a világbajnokságot, majd ezt követően két alkalommal megvédte címét. Jól végigkövethető volt a 3 világeseményen, hogy egy jól kiválasztott magra építette fel a csapatának a játékát a dán edző. Mellettük mindegyik eseményre, olyan fiataloknak is lehetőséget adott, akik kulcsemberekké váltak közben (Gidsel, Pytlick). A játék mindegyik fázisában van alternatívájuk, amivel mindig megtalálják az ellenfeleik gyengepontjait. Jól használják a 7:6 elleni támadójátékot, védekezésben 6:0-ás és 5:1-es védekezési felállásokat is alkalmaznak. Ezek mellett pedig villámgyorsan és eredményesen fejezik be a gyors ellentámadásaikat. Ha pedig bárhol nehézségbe ütköznek, akkor a kapuban szinte mindig érkezik a segítség – főként N. Landintól. Komplex csapat, jól felépített és alkalmazott strukturával, akik eredményes játékot játszanak. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy úgy tudták megvédeniük kétszer egymás után a világbajnoki címűket, hogy közben a keretbe sikerült fiatalokat játékosokat is beépíteniük.
Kilvinger Bálint
EHF európai mesteredző – Kézilabda
Felhasznált irodalom
- https://daniasport.hu/nikolaj-jacobsen-nincs-olyan-messze-a-menny-es-a-pokol-nikolaj-jacobsen-elettortenete/
- https://www.ihf.info/competitions/Men/308/26th-ihf-mens-world-championship-2019-germanydenmark/147
- https://www.ihf.info/competitions/Men/308/27th-ihf-mens-world-championship-2021-egypt/22415
- https://www.ihf.info/competitions/men/308/28th-ihf-mens-world-championship-2023-polandsweden/101253
- https://handballytics.de/expected-goals/