Befejeződtek a csoportküzdelmek a 2022-es női kézilabda Európa-bajnokságon. A szlovén, észak-macedón és montenegró által szervezetett közös rendezésű eseményen 24 mérkőzést játszottak le a csapatok. A csoportokból 3 csapat jutott tovább a két középdöntőbe.
A 24 csoportmérkőzés során 1 222 gólt szereztek a csapatok, ez összesen átlagosan 25,5 gólt jelentett. Mindehhez áltagosan 43,4 lövés kellett nekik egy mérkőzésen (összesen 2 082 lövés). 59 %-os pontossággal céloztak a játékosok. A mérkőzésenkénti átlagos támadásszám csapatonként 53 (2 560 összesen), amely során a támadáshatékonyságban 48 %-ot értek el a csapatok.
A legtöbb támadás – NOR – 177 támadás (59 támadás/mérkőzés) – NED – 175 támadás (58 támadás/mérkőzés) – ROU – 169 támadás (56 támadás/mérkőzés)
A legkevesebb támadás – GER – 145 támadás (48 támadás/mérkőzés) – SLO – 148 támadás (49 támadás/mérkőzés) – DEN – 151 támadás (50 támadás/mérkőzés)
Magyarország a 3 csoportmérkőzésen 160 támadást vezetett, amelynek mérkőzésenkénti átlaga 53.
A kapura lövések eloszlása az összes mérkőzést vizsgálva a következők szerint alakult egy csapatra levetítve. A legtöbb kísérlet a szélső zónából (30 %), majd következnek a 9m-ről történő lövések (24 %). 6m-ről a lövések 17 %-a érkezett kapura. Cselezést követő lövés 11 %-ban történt. Az összes lövés 7 %-a gyors ellentámadásból és 1 %-a gyors középkezdésből, 8 %-a büntetődobásból és 2 %-a pedig üres kapura történt.
A legtöbb kapura lövési kísérlet – SWE – 152 lövés (50,6 lövés/mérkőzés) – NOR – 149 lövés (49,6 lövés/mérkőzés) – HUN – 143 lövés (47,6 lövés/mérkőzés)
A legkevesebb kapura lövési kísérlet – POL – 111 lövés (37 lövés/mérkőzés) – GER – 112 lövés (37,3 lövés/mérkőzés) – ESP – 120 lövés (40 lövés/mérkőzés)
A legtöbb lőtt gól – NOR – 102 gól (34 gól/mérkőzés) – DEN – 85 gól (28,3 gól/mérkőzés) – FRA – 85 gól (28,3 gól/mérkőzés) – MNE – 85 gól (28,3 gól/mérkőzés)
A legkevesebb lőtt gól – MKD – 52 gól (17,3 gól/mérkőzés) – SRB – 66 gól (22 gól/mérkőzés) – ESO – 67 gól (22,3 gól/mérkőzés
A magyar válogatott összesen 143 alkalommal vette célba ellenfelei kapuját és 73 gólt szerzett. Ez a 3 mérkőzés alapján 47,6 lövést jelentett és 24,3 gólt.
A legjobb támadási hatékonyság – NOR – 58 % – DEN – 56 % – MNE – 53 %
A legrosszabb támadási hatékonyság – MKD – 32 % – SRB – 43 % – ESP – 43 %
A legjobb lövési hatékonyság – NOR – 68 % – FRA – 64 % – MNE – 71 %
A legrosszabb lövési hatékonyság – MKD – 40 % – HUN – 51 % – SRB – 54 %
A magyar csapat 51 %-os támadási hatékonysággal zárta a csoportkört, míg a lövések során 54 %-ot ért el.
A csapatok lövési hatékonysága 59 % volt a csoportmérkőzések során. A legpontosabban a gyors ellentámadások, gyors középkezdés valamint a büntetődobások során céloztak a játékosok, közel 80 %-os pontossággal. Az átlövések esetén lőttek kapura a legrosszabbul. A távoli zónából a lövések 39 %-ban szereztek gólt. A szélső zónából végrehajtott lövések száma volt a legmagasabb, de itt is még átlag alatti lett a hatékonyság (55 %). Az üres kapura történő lövések valamint az áttörések utáni befejezéseket követően egyaránt 72 %-kal lőttek a játékosok. A 6m-ről befejezett akcióknál a lövések 62 %-a volt eredményes.
A legtöbb kiállítás – DEN – 14 kiállítás (4,6 kiállítás/mérkőzés) – POL – 13 kiállítás (4,3 kiállítás/mérkőzés) – CRO – 12 kiállítás (4 kiállítás/mérkőzés) – SLO – 12 kiállítás (4 kiállítás/mérkőzés)
A legkevesebb kiállítás – SUI – 6 kiállítás (2 kiállítás/mérkőzés) – SRB – 7 kiállítás (2,3 kiállítás/mérkőzés) – HUN – 8 kiállítás (2,6 kiállítás/mérkőzés) – MNE – 8 kiállítás (2,6 kiállítás/mérkőzés)
A technikai hibák száma mindig hatással lehet a mérkőzés végkimenetelére. A túl sok elvesztett labda a könnyen kapott gólok veszélyét hordozza magába. A 24 mérkőzésen összesen 592 alkalommal vesztették el a csapatok a labdát. Ez 12,3-os átlagot jelent csapatonként.
A legtöbb labdavesztés – MKD – 52 labdavesztés (17,6 labdavesztés/mérkőzés) – POL – 47 labdavesztés (15,6 labdavesztés/mérkőzés) – SUI – 46 labdavesztés (15,3 labdavesztés/mérkőzés)
A legkevesebb labdavesztés – DEN – 20 labdavesztés (6,6 labdavesztés/mérkőzés) – HUN – 24 labdavesztés (8 labdavesztés/mérkőzés) – SWE – 27 labdavesztés (9 labdavesztés/mérkőzés)
A magyar válogatott a 2. legkevesebb labdavesztéssel építette fel támadásait. 24 alkalommal (8 labdavesztés/mérkőzés) szerezték az ellenfeleik a támadásépítések során a labdát.
A kapusok teljesítménye a védelmek mögött, mindig fontos szereppel bír a világeseményeken. A csoportmérkőzéseken a 1 740 kapura tartó lövésből 518-at hárítottak a kapusok, ami 30 %-os teljesítményt jelentett. Átlagosan egy csapatnál ez 10,8 védést jelentett 36,3 lövésből.
A legtöbb védés – FRA – 47 védés (15,6 védés/mérkőzés) – NOR – 45 védés (15 védés/mérkőzés) – ROU – 38 védés (12,6 védés/mérkőzés) – DEN – 38 védés (12,6 védés/mérkőzés)
A legkevesebb védés – HUN – 19 védés (6,3 védés/mérkőzés) – ESP – 22 védés (7,3 védés/mérkőzés) – SRB – 27 védés (9 védés/mérkőzés)
A magyar csapat hálóőrei 19 védést mutattak be a mérkőzéseken (6,3 védés/mérkőzés), ami a leggyengébb teljesítmény a csoportmérkőzéseken.
A legjobb védési hatékonyság – FRA – 44 % – NOR – 41 % – SWE – 35 % – DEN – 35 %
A legrosszabb védési hatékonyság – HUN – 19 % – ESP – 23 % – SRB – 23 %
A magyar kapusok 19 %-os teljesítményt nyújtottak a csoportmérkőzéseken. Az összes csapatot vizsgálva átlagosan 30 %-os teljesítményt nyújtottak a hálóőrök.
A csoportküzdelmek lezárultával 2 csoportban 6-6 csapat részvételével zajlanak a középdöntős küzdelmek az elődöntőbe jutásért. A fordulók befejeztével átnézzük a középdöntő statisztikáit is.
Forrás: ehfeuro.eurohandball.com