Az elmúlt években mindig felmerülő kérdés a kézilabda társadalomban, hogy a fiatalok milyen szerepet töltsenek be a csapatokban. Mennyi fiatal található az első osztályú együttesekben, mekkora szerepet kapnak a mérkőzéseken? Elveszik-e az idősebb, rutinos játékosok előlük a helyet, vagy sem? Milyen teljesítményt nyújtanak a különböző életkorokban a játékosok?
Ennek igyekeztünk utánajárni és egy-két alapvető szempont alapján értékelni a 2020-2021-es NB1-es bajnokságot mind a nők, mind a férfiak vonatkozásában.
A női bajnokságban 295 játékos szerepelt a csapatokban. Életkori eloszlásuk alapján látható az 1. ábrán, hogy a legfiatalabb játékos 16 éves volt, míg legidősebb játékos a 38. életévét töltötte be 2021-ben. Az is jól felismerhetővé válik, hogy 31 éves kor felett jelentősen csökken a játékosok száma. Az összes játékos 8%-a tartozik ebbe a tartományba (32-38 év). Ahogy az is jó látható, hogy a 18-21 évesek nagy számban képviseltetik magukat a csapatokban (120 fő – az összes játékos 41%-a). Míg a köztes korosztályokban (22-31 év között) egyenletesebb alakul a játékosok száma, átlagban 13,6 játékos, 10-19 fő közötti eloszlásban (46%-a a játékosoknak).
A férfiaknál 300 játékos szerepelt a 14 csapatban. A legfiatalabbak a 17. életévüket töltötték be, míg a legidősebbek már a 40-et is. Felfedezhető hasonló trend náluk is mint a nőknél, de pár év eltéréssel. 33 év felett szintén jelentősen csökken a játékosok száma (22 fő – az összes játékos 7%-a). Míg 19-22 évesek száma nagyon magas – 103 fő (34%). A játékosok 55%-a a 23 és a 33 évesek közül kerül ki – átlagban 14,9 játékos egy korosztályban, 10-18 fő közötti eloszlásban. (2. ábra)
A legtöbb játékpercet a 25 évesek töltötték a pályán (14 587 perc) a női mezőnyben. A legkevesebb szerepet a 16 évesek (34 perc) kapták a mérkőzéseken. Mindenképpen érdekes adat, hogy a 20 és 21 évesek is több mint 10 000 percet töltöttek a pályán, és nem voltak ettől messze a 19 évesek sem. A korosztályok átlaga 6 331 perc volt. A 3. ábrán jól láthatók az életkor szerinti bontások.
A férfiaknál a 29 évesek voltak, akik a legtöbb időt a pályán töltötték (13 377 perc). Mögöttük szorosan a 28 évesek (12 967 perc) és a 31 évesek következnek (11 815 perc). A legkevesebbet a 17 évesek szerepeltek (5 perc), valamint az egyetlen 39 éves játékos végül nem lépett pályára egy perc erejéig sem abajnokságban. A 4. ábra szemléltei az eredményeket. Az átlag 6043 perc volt.
Sokkal érdekesebb megnézni azt, hogy az átlagos játékpercek miként alakultak a különböző életkoroknál. Jól látszik, hogy bár alacsonyabb a játékosok létszáma 30 év felett a nőknél, azonban sok játékpercet töltenek a pályán. Bíznak az edzők a rutinos játékosaikban. A legtöbb átlagpercet – 43,2 perc – az egyetlen 37 éves játékos töltötte a pályán. Utána a 36 évesek jönnek – 39,6 perc -, majd a 33 évesek (38,3 perc). A magas számú fiatal játékosoknak köszönhetően, hiába rendelkeztek sok játékperccel, alacsony lett az átlagpercek száma a 19-20 éveseknél (14,9 és 14,4 perc). Az 5. ábrán jól látható, hogyan emelkedik a fiatal játékosoknál az életkor előrehaladtával a játékpercek száma, hogyan töltenek egyre több időt a pályán.
A mérkőzésátlag, hogy mennyi mérkőzésen szerepeltek a játékosok, megmutatja, hogy mennyire voltak stabilak a keretükben, mennyire számoltak velük az edzőik. Javarészt 20 fölötti a mérkőzés átlag. 20 év alatt alacsonyabb és van egy-két olyan életkor, ahol kevesebbet szerepeltek. Ahol alacsonyabb a játékosok száma (pl.: 30 év felett), ott esetleg a sérülések miatti kihagyások a befolyásolhatják a számokat. Az viszont látható az 5. ábrán, hogy 22-31 év között, alacsonyabb a hullámzás, egy kis stabilitás látható a mékőzésszámokban (18,8 és 24,7 között a mérkőzésre nevezések átlaga).
34,9 a legmagasabb játékperc átlag a férfiaknál, mégpedig a 28 éveseknél. Mögöttük 33,6 perccel a 34 évesek szerepelnek. Rajtuk kívül még 4 életkor játékosai értek el 30 perc fölötti átlagot. A fiatalok szereplési átlaga itt is alacsony, de folyamatos emelkedés látható. A nőkhöz hasonlóan itt is – bár alacsony a 30 év felettiek létszáma, de magasnak mondható a pályán elöltött átlagidejük. Tehát számítanak a rutinos játékosokra az edzők. A fiatalok esetében pedig az életkor előrehaladtával egyre több lehetőséget kapnak a bizonyításra.
A mérkőzésszámok átlaga egyenletesebben oszlik el, mint nőknél. A fiataloknál emelkedik az életkor előre haladtával, 23 éves kortól kezdve pedig szinte minden életkorban 20 feletti mérkőzésátlag látható. A férfiak esetében is jól kivehető a 6. ábrán, hogyan kapnak egyre több lehetőséget a koruk előrehaladtával a fiatalabb játékosok.
A legtöbb gólt a női mezőnyben – 941-et – a 25 évesek szerezték, utána a 24 évesek következnek 863 találattal, majd a 30 évesek 805-tel. A különböző évkorok gólátlaga 453 gól lett. A gólok eloszlását nézve a 7. ábrán, láthatjuk, hogy 19-31 év között két évjárat kivételével szinte mindegyik az átlag felett teljesített. Mindenképpen megjegyeznénk, hogy a létszámnak itt komoly hatása van az eredményességre. minél többen vannak egy évjáratban, annál több gólt szerezhetnek. (A létszám az 1. ábrán látható.)
A férfiaknál egyértelműen kiemelkednek a 29 évesek, akik 1 199 találattal lettek a legeredményesebbek. Őket a 31 évesek követik 971 góllal, majd a 26 évesek jönnek a sorban (898 gól). Az átlagos gólszám a korosztályokra lebontva 417 gól volt. A férfiaknál nagyobb különbség látható az egyes korosztályok között, mint a nőknél. Azonban 21-33 év között mindegyik évjárat az átlag felett lőtt. Természetesen itt is nagy jelentőséggel bír a létszám (2. ábra).
Láttuk a gólok számát, de sokkal jobban mutatja a hatékonyságot a gól/mérkőzés átlag. Itt kirajzolódik, hogy mennyire teljesítenek jól a játékosok. Érdekes, hogy a 38 és 36 éves játékosok – bár alacsony számban láthatók (2-2 fő)- érték el legjobb eredményt. Ezáltal biztos, hogy hatékony tagjai voltak a csapataiknak és nem csak védekezésben esetleg. A 38 évesek 4,3 gól/mérkőzés átlaggal, míg a 36 évesek ennél is magasabbal zártak (5,0 gól/mérkőzés). A többi életkort tekintve a 29-30 évesek voltak a legjobbak (2,9 és 3,0 gól). Az évjáratok átlaga 1,9 gól/mérkőzés lett. (9.ábra)
A férfiak gólátlagában a 29 és 35 éves játékosok végeztek az élen. Mindkét életkor játékosai 2,9 gól/mérkőzés átlagot értek el. Utánuk a 31 évesek következnek (2,7 gól/mérkőzés). A különböző életkorok gólátlaga 1,5 gól/mérkőzés lett. A 10. ábrán látható, hogy 23 éves korig nem érték el az átlagot a játékosok. Ezt követően átlag felett teljesítettek a játékosok, egészen a 35 évesekig. A férfiaknál nem volt, olyan kiemelkedő teljesítmény egy-egy életkornál, mint azt ahogy a nőknél láthattuk.
A női mezőnyben a legpontosabban a 23 éves játékosok vették célba az ellenfelek kapuját – 76%-os teljesítményt nyújtottak. Rajtuk kívül sehol nem értek el 70% fölötti hatékonyságot. 69%-kal a 30 évesek, 68%-kal a 38 évesek és 67-67%-kal a 31 és 33 évesek következnek a sorban. (11.ábra)
A hétméteresek hatékonyságánál többen is kiemelkedően teljesítettek. A legjobbak a 32 évesek voltak 86%-kal. Mögöttük következnek 84-84%-kal a 21 és 28 évesek. 83%-ot értek el a 20 évesek. Rajtuk kívül még 80% vagy afeletti teljesítményt nyújtottak a 38 (80%), 33 (81%) és 36 éves játékosok (82%). Az átlagos teljesítmény 74% volt, ami felett teljesítettek összesen 14 korosztályban a játékosok.
A férfiak kapura lövési hatékonyságánál a legpontosabban a 28 évesek tüzeltek (73%), majd 72%-kal a 35 évesek következnek és 71-71%-kal a 38 és 40 évesek. Erre szokták azt mondani, hogy jó az öreg a házánál. A fiatalabb játékosoknál alacsonyabb hatékonysági mutatók láthatók, többet hibáznak még a lövéseknél.
A hétméteresek végrehajtásánál a 37 évesek nem hibáztak lövést (100%). Több életkorban is 80% felett teljesítettek a játékosok. Itt kiemelném, hogy a 20 éves játékosok 81% pontossággal lőtték a büntetőket. Ugyanígy teljesítettek a 27 évesek. 80%-ot értek el a 36 évesek. Kiemelendő még a 35 évesek pontossága is, akik 89%-ot értek el. A hétméteres lövések átlagos hatékonysága 75%, efölött 9 korosztály játékosai teljesítettek. (12. ábra)
Mind a férfiaknál és mind a nőknél megállapítható, hogy a 20-as évek elején járó játékosok nagy létszámban képviseltetik magukat a csapatokban. Egyre több szerepet kaphatnak majd és az idősebb játékosok teljesítményét elemezve, látszik, hogy hova kellene eljutniuk. Az elemzés nem vizsgálja a korábbi évek tendeciáját. Azonban mindenképpen érdemes lesz követni, hogy a következő években, hogyan alakulnak a létszámok és teljesítmények főként a fiataloknál. Marad-e, hogy továbbra is magas számban képviseltetik magukat az NB1-ben, vagy csökken a létszámuk, mert kevesebben tudnak meghatározó teljesítményt nyújtani és ezáltal megmaradni az első osztályban.
Mindig vita tárgya, hogy meddig tekintünk fiatalnak egy játékost, meddig mondhatjuk valakire, hogy tehetséges és mikortól mondhatjuk ki, hogy nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Hajlamosak vagyunk arra, hogy 25 év feletti játékosoknál is még a tehetséges jelzőt használjuk.
A vizsgált számok alapján látható, hogy milyen teljesítményt nyújtanak a felnőtt játékosok és mit várhatunk a fiatalabbaktól. 21-22-23 éves korban már képesek arra, hogy felvegyék a kesztyűt, megküzdjenek a játékpercekért és jó teljesítményt nyújtsanak.
Forrás: mksz.hu