A középdöntős küzdelmek is lezárultak, kialakultak az elődöntők párosításai a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságon. A magyar és szlovák közös rendezésű eseményen 24 mérkőzést játszottak le a csoportküzdelmekből továbbjutott csapatok a 2 csoportos középdöntőben. Ezek eredményeit összegeztük és elemeztük a válogatottak teljesítményeit.
A 24 középdöntős mérkőzésen 1 313 gólt szereztek a csapatok, ez összesen átlagosan 27,4 gólt jelentett (0,5 gól csökkenés a csoportmérkőzésekhez viszonyítva. Átlagosan 44,3 lövés volt meccsenként (összesen 2 125 lövés). 62 %-os pontossággal céloztak a játékosok. Az átlagos támadásszám csapatonként egy mérkőzésen 50,8 (2 438 összesen) volt, amelyek során a 54 %-os támadáshatékonyságot értek el a csapatok.
A legtöbb támadás – NED – 224 támadás (56 támadás/mérkőzés) – MNE – 222 támadás (55,5 támadás/mérkőzés) – FRA – 217 támadás (54,3 támadás/mérkőzés)
A legkevesebb támadás – SWE – 186 támadás (46,5 támadás/mérkőzés) – CRO – 191 támadás (47,8 támadás/mérkőzés) – ESP – 195 támadás (48,8 támadás/mérkőzés)
Az 1. ábrán látható az összes csapat eredménye a középdöntőben. Az elődöntőbe jutott 4 csapat közül 3 is (SWE, ESP, DEN) inkább a mezőny második felében található a támadások számát tekintve.
A csoportmérkőzésekhez hasonlóan a középdöntőben is a legtöbb kísérlet 9m-ről történt. 12,9 átlövésből 5,6 gól született átlagban egy csapatnál. Utána a 6m-ről történő lövések következnek (10 lövés – 7 gól). Csökkent a gólszerzési kísérletek száma a szélsők zónájából (8,2 lövés – 5,3 gól). Cselezést követően 4,9 kapura lövés történt (3,5 gól), és gyors ellentámadásból 4,5 lövés volt átlagosan egy csapatnál (3,5 gól). A büntetődobást átlagosan 3,1 alkalommal végezhettek el a csapatok (2,6 gól). Gyors középkezdésből 0,2 alkalommal (0,2 gól) próbálkoztak.
Az átlövések, a gyors ellentámadásból történő kapura lövések száma emelkedett a középdöntőben, a 6m-ről történő lövések aránya nem változott számottevően, mint ahogy a gyors középkezdésé sem. A szélső befejezések száma csökkent, valamint a cselezést követő kapura lövések mellett a büntetődobásoké is.
A lövések eloszlása az egyes zónákra a 2. ábrán látható.
A legtöbb kapura lövési kísérlet – FRA – 198 lövés (49,5 lövés/mérkőzés) – MNE – 197 lövés (49,3 lövés/mérkőzés) – NOR – 185 lövés (46,3 lövés/mérkőzés)
A legkevesebb kapura lövési kísérlet – POL – 158 lövés (39,5 lövés/mérkőzés) – SWE – 165 lövés (41,3 lövés/mérkőzés) – GER – 166 lövés (41,5 lövés/mérkőzés)
A legtöbb lőtt gól – FRA – 121 gól (30,3 gól/mérkőzés) – NOR – 120 gól (30 gól/mérkőzés) – DEN – 119 gól (29,8 gól/mérkőzés) – NOR – 92 gól (30,6/mérkőzés)
A legkevesebb lőtt gól – BIH – 61 gól (20,3 gól/mérkőzés) – MKD – 70 gól (23,3 gól/mérkőzés) – UKR – 71 gól (23,6 gól/mérkőzés)
A 3. ábra bemutatja a csapatok teljesítményét a középdöntőben a gólok és lövések számát tekintve.
A legjobb támadási hatékonyság – NOR – 61 % – DEN – 60 % – SWE – 57 %
A legrosszabb támadási hatékonyság – NED – 49 % – GER – 49 % – POL – 50 %
A legjobb lövési hatékonyság – DEN – 69 % – POL – 66 % – NOR – 65 %
A legrosszabb lövési hatékonyság – MNE – 57 % – GER – 58 % – ESP – 58 %
Hiába szerepeltek a norvégok mind a támadási és mind a lövési hatékonyság tekintetében a legjobb 3 csapatban a svédek elleni összecsapás elveszítésével nem tudtak elődöntőbe jutni. A dánok az egész eseményen kiemelkedően szerepelnek, amit ez a két mutató is alátámaszt. A spanyol válogatott bár gyengébb lövési hatékonyságot mutatott, de ott van a 4 legjobb csapat között.
A 4. ábra a csapatok támadási és lövési hatékonyságát mutatja be.
A középdöntőben a sárga lapos figyelmeztetések száma átlaga 0,5/csapat volt (összesen 12 figyelmeztetés). Mindössze 6 esetben történt kizárás. A kiállítások aránya pedig csökkent a csoportkörhöz viszonyítva. A csapatok átlagban 2,9 kiállítás kaptak egy mérkőzésen. Összesen 141 időleges büntetés került kiosztásra a középdöntőben.
A legtöbb kiállítás – NOR – 18 kiállítás (4,5 kiállítás/mérkőzés) – FRA – 17 kiállítás (4,3 kiállítás/mérkőzés) – NED – 15 kiállítás (3,8 kiállítás/mérkőzés)
A legkevesebb kiállítás – ESP – 3 kiállítás (0,8 kiállítás/mérkőzés) – GER – 7 kiállítás (1,8 kiállítás/mérkőzés) – SWE – 8 kiállítás (2 kiállítás/mérkőzés)
Mindenképpen érdemes megjegyezni a spanyol csapat védekezésénél, hogy egyértelműen törekednek a szabályos védekezésre. A 4 középdöntős mérkőzés során összesen csak 3 alkalommal állították ki őket a játékvezetők.
Az 5. ábra mutatja be mind a sárga lapok, piros lapok és kiállítások összesített eredményét csapatonként.
A csoportkörhöz viszonyítva, ahol átlagban 9,3 labdavesztésük volt a csapatoknak, nem történt nagy változás. A 24 mérkőzésen összesen 442 alkalommal vesztették el a csapatok a labdát. Ez 9,2-os átlagot jelent csapatonként. A csapatonkénti labdavesztések száma a 6. ábrán látható.
A legtöbb labdavesztés – POL – 62 labdavesztés (15,5 labdavesztés/mérkőzés) – NED – 52 labdavesztés (13 labdavesztés/mérkőzés) – MNE – 42 labdavesztés (10,5 labdavesztés/mérkőzés)
A legkevesebb labdavesztés – NOR – 23 labdavesztés (5,8 labdavesztés/mérkőzés) – DEN – 29 labdavesztés (7,3 labdavesztés/mérkőzés) – ESP – 30 labdavesztés (7,5 labdavesztés/mérkőzés) – SWE – 30 labdavesztés (7,5 labdavesztés/mérkőzés)
Hiába játszott a norvég válogatott a legkevesebb hibával mind a csoportkörben, mind a középdöntőben, nem sikerült bejutniuk az elődöntőbe. A végső győzelemre is aspiráns csapatok mind az átlag alatt teljesítettek a technikai hibák számát tekintve.
A roppant erős mezőnyben, mikor csak egy-egy gól dönt a győzelemről vagy a továbbjutásról a kapusok tevékenysége a gólvonal előtt mindig meghatározó lehet. A középdöntőben 1 853 kapura lövésből 540-et hatástalanítottak a kapusok, ami 29 %-os teljesítményt jelentett. Átlagosan egy csapatnál ez 11,3 védést jelentett 38,6 lövésből. A 7. ábrában megtalálható kapusok teljesítményen minden csapat esetében. Összevetve a csoportkörrel a hálóőrök kicsivel jobb teljesítményt nyújtottak a középdöntő mérkőzésein (2 %-kal).
A legtöbb védés – DEN – 59 védés (14,8 védés/mérkőzés) – ESP – 53 védés (13,3 védés/mérkőzés) – NED – 47 védés (11,8 védés/mérkőzés) – FRA – 47 védés (11,8 védés/mérkőzés) – SWE – 47 védés (11,8 védés/mérkőzés)
A legkevesebb védés – GER – 35 védés (8,8 védés/mérkőzés) – CRO – 38 védés (9,5 védés/mérkőzés) – POL – 38 védés (9,5 védés/mérkőzés)
Az elődöntőbe jutott négy csapat kapusai az élmezőnybe tartoznak, közéjük csak a holland hálóőrök tudtak bekerülni.
A legjobb védési hatékonyság – DEN – 37 % – SWE – 36 % – ESP – 34 %
A legrosszabb védési hatékonyság – POL – 23 % – GER – 24 % – MNE – 26 % – CRO – 26 %
A kapusok teljesítménye – csapatonként – a 8. ábrában nézhető meg részletesebben. Az látható, hogy a legjobb teljesítményeket azokban a csapatokban nyújtották a kapusok, akik a középdöntő után még érdekeltek a folytatásban.
A pénteki napon az elődöntőkkel valamint az 5. helyért zajló mérkőzéssel folytatódik az Európa-bajnokság.
Forrás: ehfeuro.eurohandball.com