Egy cikksorozatban vizsgáljuk meg, hogy a jelen helyzetben mikor a Covid19 vírus miatt a kézilabdapályákon zárt kapuk mögött szerepelnek az együttesek, vajon kihatással van-e a csapatok teljesítményére, hogy nézők nélkül rendezik meg a mérkőzéseket.
Ebben a bejegyzésben a férfi Bajnokok Ligájával foglalkozunk.
Megpróbálunk betekintést adni a legmagasabb szinten küzdő klubcsapatok világába. Nézzük, hogy vajon a “hazai pálya előnye” mennyire fontos tényező ezeknél az együtteseknél.
A férfi Bajnokok Ligája is egy kisebb átszervezésen ment keresztül, ugyanis az A-B-C-D ágakból csak 2 csoport maradt a legrangosabb kupa küzdelmében. Egy új bajnokság indításával – Európa Liga – a C és D csoportban szereplő csapatok zöme kikerült a Bajnokok Ligája küzdelmeiből. Viszont ezáltal nagyobb nívó lett az EL küzdelmekben. A mérkőzések színvonalában nem egy összecsapás után láthatunk nagyon magas színvonalat és kiváló teljesítményeket.. Azonban most csak a Bajnokok Ligájával foglalkozunk.
A 2018-2019-es szezonban lezajlott küzdelmek során – az A és B csoportok mérkőzései lettek megvizsgálva – a csapatok 112 mérkőzést játszottak le. A 62 hazai győzelemmel szemben 32 összecsapáson tudtak az idegenben szereplők diadalmaskodni, míg 11 alkalommal döntetlenül zártak a felek. Tehát hazai pályán a csapatok 1,2 pontot szereztek mérkőzésenként.
Két évvel később a koronavírus járvány miatt a csoportküzdelmekben 11 mérkőzés maradt el. Ezekben az esetekben az EHF által került megállapításra az eredmény, melyek a végelszámolásnál szerepet kaptak. Összesen így 101 mérkőzés került lebonyolításra. Ezekből 54 hazai sikerrel szemben, 41 vendég győzelem született és csupán 6 mérkőzés zárult döntetlenül. (1. ábra)
Ebben a kiírásban a mérkőzésenként megszerzett pontok átlaga a 0,1-el csökkent, tehát 1,1 pontot szereztek hazai környezetben. Tehát egy kisfokú fejlődés volt tapasztalható az idegenben szereplők javára.
Részletesebben vizsgálva ezeket az eredményeket, láthatóvá válik, hogy az összes mérkőzés számhoz viszonyítva a hazai környezetben szerepelő csapatok közel hasonló teljesítményt nyújtottak (55% és 53%-t nyerték meg az összes mérkőzésüknek). Az idegenben szereplők győzelmének aránya viszont emelkedett. Míg 2018-2019-ben a mérkőzések 35%-án diadalmaskodtak, addig az idei versenykiírásban 6%-kal jobb teljesítmény produkáltak (41%).
Tehát javultak az eredményeik az idegenbeli szerepléseik során.
A következő szempont melyet vizsgáltunk az átlagos gólszám volt a különböző szezonokban. A 3. ábrán jól látható, hogy mind a hazai mind a vendég csapatok javuló tendenciát mutattak a gólszámok tekintetében. 2018-2019-ben majdnem 30 gólos átlagot értek el a saját közönségük előtt játszó gárdák (29,9 gól/mérkőzés). Ettől 1,6 góllal maradtak el a vendég csapatok (28,3 gól/ mérkőzés). Két évvel később csupán 1 gólos különbség alakult ki az átlagok tekintetében. Mindkét oldalon emelkedetek a gólszámok. A hazaiak 30 gól felett lőttek a mérkőzéseken (30,7 gól), míg az idegen környezetben játszók nem sokkal 30 gól alatt termeltek támadásban (29,7 gól).
Hogy egy gólnak mekkora jelentősége tud lenni a mérkőzések végén, abban az esetben válik jól látható, amennyiben áttekintjük, hogy mennyi mérkőzés zárult szoros végeredménnyel (döntetlennel vagy 1 gól különbség alakult ki). A 112 mérkőzésből 30 összecsapás esetén fordult elő, hogy a végeredményben egy gól döntött 2018-2019-ben. 2020-2021-ben ez a szám 1/3-dal alacsonyban alakult (20 mérkőzés). Azt itt nem látjuk, hogy a csökkenő adat minek köszönhető. Esetleg a magabiztosabb hazai sikereknek vagy éppen ellenkezőleg több nagyobb arányú vendég győzelem született. További vizsgálat tárgyát képezheti ez.
Az idegenbeli csapatok sikerességét, valamint a hazai csapatok szerzett gólszámának összefüggésében – 29 gólnál tudtunk határt húzni. Ez a 2018-2019-es bajnokságban a következőképpen alakult.
25 győzelmet arattak az idegenbeli csapatok, mikor 29 gólnál kevesebben tartották a hazaikat, 11-szer kaptak ki és 4 alkalommal lett döntetlen a végeredmény. 29 gólnál már a hazai csapatok dominanciája kezd kitűnni – 6 hazai, 3 vendég győzelem és 3 döntetlen. Míg egyértelműen 29 gól felett egyre csökken az idegenben játszók esélye. 11 győzelemmel 45 vereség és 4 döntetlen a mérleg. (4. ábra)
2020-2021-ben is hasonlóan alakultak az eredmények. Több győzelmet szereztek a csapatok – 24-at – mikor igyekeztek minél kevesebb gólon tartani a hazai támadókat (29 gól alatt). 15 esetben győztek a hazai körülmények között szereplők, míg 2 alkalommal zárult döntetlenül a mérkőzés. 29 gól esetében érdekes módon sokkal jobban szerepeltek az idegenben küzdők – 6 vendég győzelemmel szemben nem tudtak sikert aratni ennyi lőtt góllal a hazai csapatok (1 döntetlen). 29 gól feletti hazai gólszám esetén továbbra sem termett sok babér az idegenben szereplőknek. 39 vereség, 11 győzelem és 3 döntetlen, ha az ő oldalukról nézzük a számokat. (5. ábra)
Ezekből is látható, hogy vendéggyőzelmekhez szükség van arra, hogy a védekezés minél hatékonyabb teljesítményt nyújtson. Továbbra is arra kell törekedniük, hogy minél kevesebb gólon tartsák az ellenfelet. 2018-2019-ben a győzelmeik 64%-t aratták abban az esetben mikor 29 lőtt gól alatt tartották az ellenfelet. Ugyanaz ez a mutató 2020-2021-ben 58%-on alakult.
A 2020-2021-es bajnokságban az idegenben szereplők csapatok közelebb értek a hazai pályán versenyzőkhöz, de talán nem olyan ütemben mint amit elsődlegesen vártam. Több győzelmet tudtak aratni és csökkent a szoros mérkőzések száma, főleg azoké amit 1 góllal elveszítettek.
Nem szabad elfelejteni, hogy itt Európa legerősebb csapatai szerepelnek. Mindig kiélezett csaták és nagy küzdelmek tapasztalhatók a mérkőzéseken. A lebonyolításban is történt változás miatt – azzal, hogy 2 csoportban küzdenek a csapatok a korábbi 4 helyet – úgy vélem homogénebb lett a mezőny.
A tavaszi negyeddöntőkre több helyszínen is megnyílhatnak a csarnokok lelátói a nézők előtt. A szurkolók a jelenlétükkel újra támogathatják a még versenyben maradt csapatokat.
Az biztos, hogy továbbra is magas színvonalú, jó összecsapásokra számíthatunk majd a jövőben is.